aldbbanner01

Belépés

Reform istentisztelet

A Generális Konvent Liturgiai Bizottságának javaslatát kipróbálva úgy tűnik, hogy a halasi reformátusoknak teszik ez a korábbinál közvetlenebb, Istennel és egymással is bensőségesebb kapcsolatot ápoló liturgia.
Az egyelőre kísérleti szakaszban lévő istentiszteleti rend újdonságai közül felsorolok néhányat. Az Imaterembe lépve egy kis írott tájékoztatót kapunk, ami eligazít bennünket a napi liturgiában. Azonnal feltűnik, hogy a többszínű kiadvány lilával külön emeli ki, hogy az istentisztelet során éppen mi a hívők teendője. Több változattal találkoztunk eddig. Előfordult, hogy a tájékoztató papírlapon találtuk az aktuális dicséret szövegét és kottáját, valamint a felolvasott ó- és újszövetségi lekciók hivatkozásait. Ezt követte a gyülekezet imájának szövege. A virágvasárnapi istentisztelet prédikációja Jézus Jeruzsálembe vonulásáról emlékezett meg. A Benjámin lakóotthon gyermekei az Úr „szamaragolását” játszották el a gyülekezet előtt. A prédikációt követően került sor az évenként szokásos konfirmációra. Ezúttal nyolcan tettük bizonyságot Istenről és a Gyülekezethez tartozásunkról.
Fontos újdonság, hogy a gyülekezet imáját követően az egymáshoz közel álló hívők kézfogással fejezik ki egymás iránt érzett testvériségüket: „Áldás, békesség!- Istennek dicsőség!” – mondják eközben. A reform istentiszteletek végén elénekeltük a Himnusz két versszakát, nem feledve el, hogy a költő is áldáskéréssel kezdi a Himnusz sorait. Vallás és kultúra, történelem és művészet egysége fejeződik ki Kölcsey művében. Több esetben a Himnusz volt az istentisztelet záró éneke is.